|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 18 találat | lapozás: 1-18 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Deák László 1997. október 30.A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./1999. május 14.A napokban tartotta Szinden az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ félévi hagyományos munkaértekezletét. Ez alkalommal mutatták be az Erdélyi Gyopár, az EKE kiadványának legfrissebb számát, amelyet Nagybányának szántak: Erdélyi Gyopár, március-április, 1999/2. - Nagybányai szám. Metz József nyugalmazott tanár A Gutin alatti bányavárosaink, Nagybánya és Felsőbánya az évszázadok tükrében című összefoglalója mellett ebben a számban található többek között Dudás Gyula festőművész A nagybányai festőiskola 103 éve, továbbá dr. Györffy György A radnai havasok című írása. /Deák László: Erdélyi Gyopár - nagybányai szám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./0. április 2.Március 31-én ülésezett Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fő fóruma, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Arról döntöttek, hogy az RMDSZ 2003-ban sorra kerülő, következő kongresszusáig az SZKT a jelenlegi összetételben folytatja munkáját. Markó Béla politikai helyzetelemzésében a választások után kialakult helyzetre és az ennek nyomán a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás eredményeire, illetve a szövetség előtt álló feladatokra összpontosított. Az RMDSZ elnöke elemezte az RTDP-vel kötött megállapodás pozitív és negatív eredményeit. Előbbiek közé sorolta a helyi közigazgatási törvény elfogadását, Nastase miniszterelnök márc. 15-i üzenetét a romániai magyarsághoz. Eredménynek számít, hogy különböző minisztériumokban és központi intézményekben a vezető tisztségeket betöltő magyarokat sikerült posztjaikon megtartani. Negatívumok: össze nem hangolt törvényjavaslatok, a magyar szakemberek megyei és helyi szinten történő eltávolítása különböző állami hivatalok éléről, illetve a kormánypárt erősödő nacionalista retorika, amely az utóbbi napokban a szenátus művelődési és oktatási szakbizottságainak döntésében is megmutatkozott. Várhatóan két-három héten belül megoldást keresnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezeti átalakításának, az önálló magyar tanszékek és karok létrehozásának tekintetében, s lépéseket tesznek a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, továbbá a kolozsvári agronómián és a zeneakadémián a magyar oktatási formák bevezetésére, illetve megerősítésére. - A szövetségi elnök üdvözölte a magyarországi státustörvény tervezetének megszületését, azt a romániai magyarság számára fontos, javára szóló jogszabálynak nevezte. Katona Ádám székelyudvarhelyi képviselő az elnöki helyzetelemzésről vitát javasolt, ezt azonban elvetették. - Az SZKT rátért az SZKT megújításáról szóló vitára. Toró T. Tibor "az RMDSZ kapuinak kitárását" javasolta. Verestóy Attila rámutatott: vagy megújítják az SZKT-t, s akkor minden egyes helyet választással töltenek be, vagy pedig a platformoknak, az ifjúságnak, a nőknek stb. korporatív alapon biztosítanak helyeket. Kónya-Hamar Sándor az 1996 márciusában elfogadott határozatot idézte, amelynek értelmében az SZKT-t a romániai magyarság kataszteri nyilvántartásának alapján kell általános választással megújítani. Markó Béla szerint nem szabad olyan célokat magunk elé tűzzünk, amelyekről eleve tudjuk, hogy megvalósíthatatlanok.- Két elképzelés alakult ki. Az egyik az ügyvezető elnökség által elkészített közvetlen választásról szóló szabályzat szerint az SZKT teljes megújítását vetítette elő, a másik pedig azt, hogy a 2003-ban sorra kerülő, következő RMDSZ-kongresszusig maradjon meg a jelenlegi képviselet, s ennek következtében az SZKT is maradjon változatlan. A szavazáson a második javaslat győzött, s ezután a tanácskozást azonnal berekesztették. - Délelőtt az SZKT és Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülést tartott, amelyen tudomásul vette Dézsi Zoltán SZKT-elnök lemondását, meghallgatta Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzését, megerősítette önkormányzati ügyvezető elnöki tisztségében Kerekes Gábort, és zárt ülésen megvitatta és elfogadta a szövetség költségvetését. Dézsi Zoltán azért mondott le, mert a kormány Hargita megyei alprefektusnak nevezte ki őt. Markó Béla leszögezte: mindazok a politikai, gazdasági és társadalmi okok, amelyek az RMDSZ-t az RTDP-vel kötött megállapodásra kényszerítették, ma is léteznek. Markó kijelentette: a kormányfő részvételével tartott múlt heti RMDSZ-RTDP-egyeztetésen ígéretet kaptak arra, hogy az egyetemi akkreditációs törvénnyel kapcsolatos hátrányos javaslatokat nem fogják továbbvinni. Elmondta: közölték Adrian Nastaséval, hogy azzal a nacionalista irányzattal, amelyet az Adrian Paunescu-George Pruteanu páros képvisel, az RMDSZ nem tud közösséget vállalni, s annak további erősödése a két párt közötti együttműködést kockáztatja. Markó bírálta a Reform Tömörülést, amelynek egyik legutóbbi tanácskozásán elhangzott, hogy "a jelenlegi vezetők a romániai magyarság áruló bandáját alkotják", hogy "politikai gyilkosságról" és "politikai prostitúcióról" kell az RMDSZ kapcsán beszélni. Az SZKT délutáni ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök javasolta, hogy az SZKT vitassa meg a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult helyzetet. A javaslatot Deák László Szilágy megyei ügyvezető elnök nem támogatta. Tőkés püspök javaslatát az SZKT 23 igen és 30 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elutasította. Az SZKT elfogadta Vekov Károlynak a Nemzetépítő Platform magalakulásáról szóló tervezetét. Az SZKT-ülést követően Tőkés László püspök sajtóértekezleten ismertette a zilahi Wesselényi-kollégium ügyét, és leszögezte: az iskolaigazgatónak vissza kell vonulnia. Tőkés László elmondta: az SZKT elutasító magatartása nem lepte meg, hiszen ez a testület rég nem döntéshozó, hanem "közjegyzői feladatokat ellátó szerv". Ez a gárda a "nemzeti érdekeink elárulója lett". /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: 2003-ig jelenlegi formájában működik az RMDSZ. Az SZKT nem élt a választások útján történő megújulás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2001. január 26.Marosvásárhelyt, az SZKT első idei ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte, hogy vitassák meg a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban kialakult helyzetet. Külön vita tárgyát nem képezte ugyan, de szó volt a zilahi iskolaügyről. - A zilahi és a szilágysomlyói református egyházmegyék állásfoglalásukban tiltakoztak a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet, nevezetesen Seres Dénes elnök tevékenység ellen, akik asszisztálnak a tanügyi hatóságok jogfosztó, kisebbség- és demokrácia-ellenes politikájához. Az SZKT-ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte: állítsák le a református kollégium visszaállamosítását. Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe. A megyei szervezet nyilatkozatot közölt a Szilágyság c. hetilapban, mely szerint ″nem áll szándékunkban az iskolák vagy egyéb intézmények államosítása.″ A zilahi Wesselényi Kollégium ″egyháztalanítását″ ″az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre a lelkésztanárok visszahívásával″. Seres Dénes szintén visszautasította a vádat, mondván, a háttérben Tőkés László áll. Ezek után azt kérdezte: mitől tiszteletbeli a tiszteletbeli? - Markó Béla elnök közölte, hogy a MÁÉRT találkozón a püspök magyarországiaknak, vajdaságiaknak osztogatta a Seresnére vonatkozó szórólapját. /FEJÉR LÁSZLÓ: A zilahi iskolaügy Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2001. május 16.Az RMDSZ etikai és fegyelmi bizottsága vizsgálatot kezdett annak megállapítására, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elkövetett-e etikai vétséget a tavalyi választási kampányban. A tiszteletbeli elnök ellen Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke élt panasszal, azt kifogásolva, hogy a Királyhágó-melléki református püspök a tavalyi törvényhozási választás kampányában tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyar nemzetiségű választókat az RMDSZ ottani szenátorjelölt-listájával kapcsolatban. Az etikai testület arra kérte Tőkés Lászlót, hogy 15 napon belül írásban fejtse ki érveit, mellékelje bizonyítékait, és nevezze meg azokat, akik mellette tanúskodnak. Tőkés kijelentette, álláspontja szerint nem folytatott ellenkampányt, csak számon kérte Seres Dénes szenátortól azt az érdekképviseleti elvet, amit az RMDSZ vállal. Szilágy megyében - ahol a magyarok többsége református vallású - a zilahi Wesselényi Református Kollégium ügye miatt került szembe a Tőkés László vezette Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és az RMDSZ Seres Dénes szenátor vezette megyei szervezete. /Etikai vizsgálat Tőkés László ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./2001. június 7.Az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának közlése szerint Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke és Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke ellen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közleményben tiltakozott az eljárás ellen és felkérte Tőkés László püspököt, hogy ne jelenjen meg a testület előtt, illetve megbízottat se küldjön az Etikai és Fegyelmi Bizottság ülésére. Amennyiben az Etikai és Fegyelmi Bizottság továbbra sem áll el a fegyelmi lefolytatásától, az Igazgatótanács kéri, hogy az Igazgatótanács és a közgyűlés tagjait is helyezzék fegyelmi vizsgálat alá. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 7./2001. szeptember 18.Kettős tanévnyitója volt az idén a Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumnak. Szept. 15-én került sor az állami jellegű ünnepélyre, szept. 16-án pedig az egyházira. Igét hirdetett Tőkés László püspök. Tolnai István, az egyházkerület tanácsosa felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a kerület foganatosított a kollégiumi intézményt ért különböző sérelmek orvoslására, és rámutatott azokra az esetleges rendelkezésekre, amelyek véget vethetnének az áldatlan helyzetnek. Az istentisztelet után az egybegyűltek tiltakozó menetben indultak az egykori Wesselényi Kollégium épületéhez. /Sz.Cs.: Kettős tanévnyitó a Wesselényi Kollégiumban. Tiltakozó menet az iskola egyházi épülete előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tanévnyitó istentiszteletet tartottak szept. 16-án Tőkés László püspök részvételével Zilahon. Megjelent Vida Gyula parlamenti képviselő, Fekete Károly alpolgármester, a két szilágysági ref. egyházmegye esperese, gondnokok, több ref. gyülekezet képviselői. Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye esperese ismertette a középiskola "áldatlan állapotát". Tőkés László püspök hangoztatta, hogy "aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista" a "hatalommal szövetségben eltérítőket" felszólította "adják vissza az iskola kormányrúdját". Ismertette a történelmi egyházak vezetőinek Kolozsvárt aláírt állásfoglalását ingatlan-, státustörvény- és iskolaügyben, a négypontos dokumentumot Csüry István generális direktor olvasta fel, eszerint azt várják el, hogy az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket az iskolaügy megoldásáért. Tőkés László szerint a Szilágy megyei RMDSZ a román hatóság oldalán sorakozott fel, a konfliktust dűlőre viszik, de reméli, Seres Magdolna igazgatónő magától távozik. Ismertette, hogy az etikai bizottságnál eljárást indított ellene Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke, valamint Takács Csaba országos ügyvezető elnök, ám ezzel még az SZKT-nek kell foglalkoznia. - Idén három kilencedik osztály indult a ref. középiskolában, egy filológiai és két informatikai osztály. Az 50 végzett tanulóból eddig 31-et vettek fel egyetemre, főiskolára. /(Fejér László): Kettős tanévnyitó. Tőkés szerint, aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./2002. február 20.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 26.Pásztorlevelet olvastak fel Zilahon a belvárosi református templomban, miszerint Seres Dénes szenátor akadályozza, hogy a kedvezménytörvény iránt érdeklődőknek, az igazolványt igénylőknek információs irodát nyisson a helyi egyházközség. Deák László ügyvezető elnök elmondta, hogy Szilágy megyében a központi irodán kívül a városi RMDSZ szervezeténél működik információs iroda, ugyanakkor tíznél több területi információs irodát nyitottak, melyek munkatársai kihelyezett fogadónapokat is tartanak a falvakban. /(Fejér László): Seres Dénes szenátort vádolták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2002. július 24.Végleges döntést hozott a kolozsvári ítélőtábla a zilahi Kálvineum épületének ügyében. Eszerint az ingatlant visszaszolgáltatják tulajdonosának, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Az ingatlan visszaszolgáltatása ügyében 2000-ben két kormányhatározat is született, a zilahi városháza azonban nem hajtotta végre Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint már megtörténtek az előkészületek arra, hogy a megyeszékhely művelődési otthonában - az egykori Kálvineumban - működő műkedvelő társulatokat a városháza tulajdonában lévő Transilvania épületébe költöztessék át. /Deák Zoltán: A reformátusoké a Kálvineum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./2003. október 3.A gazdag múlttal rendelkező, ám a második világégést követően betiltott Erdélyi Kárpát Egyesület nagybányai osztálya 1998-ban alakult újjá, azóta egyike legaktívabb civil szervezeteknek. Már az első évben országos tábort szerveztek az Izvorán, azóta is heti rendszerességgel meghirdetett túráik, kirándulásaik, télidőben vetítettképes előadásaik igen népszerűek. Okt. 3. és 5. között sok érdekességet kínált az Erdélyi Kárpát Egyesület Gutin Osztálya a nagybányai közönségnek. Az EKE-napok első délutánján a nagyváradi Sófalvi István "A természet anatómiája" címmel nyitotta meg kiállítását a nagybányai Teleki Magyar Házban, akit Deák László, a Gutin Osztály elnöke köszöntött. Érdekes előadások következtek. Deák László "EKE Gutin Osztály - múlt és jelen" címmel tartott diavetítéses előadást. /(dávid): Gazdag Kárpát-egyesületi évforduló volt a hétvégén. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 3./2004. június 9.Szilágy megye magyar lakosságának számaránya csökkent, ennek ellenére az önkormányzatokban való részvétele erősebbnek bizonyul. A 31 tagú Szilágy megyei tanácsban az RMDSZ 8 tanácsossal lesz jelen: Csóka Tibor és Deák László (Zilah), Lukács József (a szilágysomlyói református egyházmegye esperese), Papp Sándor (Kraszna), Dari Tamás (Sarmaság), Bálint Géza (Szilágycseh), Fodor István (Zilah), dr. Széman Péter (Szilágysomlyó). A megyében 10 RMDSZ-es polgármesteri tisztség biztos. A helyi önkormányzati képviselők száma összesen 670. Ebből 190 a kormánypárté, 145 az RMDSZ színeiben szerepel. Szilágysomlyón nagyjából 24%-nyi magyart számoltak össze, a helyi önkormányzatban a részvételi arányuk viszont megközelíti a 30%-ot. Szilágycsehben a 15 tagú helyi önkormányzatban nyolc tanácsossal az RMDSZ messze felülmúlta az 50% alá csökkent magyar lakossági arányt. A városban az RMDSZ a szavazatok újraszámlálását kérte, mert erős gyanú merült fel a számlálás helyességével szemben. Zilahon két szavazaton múlott, hogy nem négy RMDSZ-es tanácsos jutott be a várost vezető testületbe. /Józsa László: Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2005. augusztus 5.Augusztus 4-én megnyitotta kapuit az Erdélyi Kárpát Egyesület XIV. vándortábora a Kapnikbánya-közeli erdőrész tisztásain. Deák László, az EKE Gutin Osztályának elnöke elmondta, már több mint 800 érkezőt regisztráltak, s még legalább 2-300-an várnak arra, hogy megkapják kitűzőjüket. Lukács József országos EKE-elnök hangsúlyozza: nem lehetett könnyű dolga azoknak, akik a tábor megszervezésére vállalkoztak. /– vásárhelyi –: Kapnik visszavárja vendégeit! Megnyitotta kapuit az EKE XIV. vándortábora. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 5./2007. augusztus 24.Az Ars Hungarica programjában Nagyszebenben részletek hangzottak el olyan íróktól, akik magyar nyelven írtak, kutattak Nagyszebenről, vagy fordítottak magyar nyelvre. Kecskés Mónika és Deák László orgonaművészek orgonahangversenyére került sor az evangélikus templomban. A Kampec Dolores együttes koncertje is egyedi volt a maga nemében. Fellépett a Magyar Állami Népi Együttes, utána pedig táncházban szórakozhattak tovább az érdeklődők. Bemutatkozott az aradi Irodalmi Jelen Kiadó. Kós Károly építészre, íróra, grafikusra emlékeztek. Megnyitották a Kós Károly kiállítást. – Kós Károly úgy hozott létre egy sajátos erdélyi építészeti stílust, hogy a kultúrák közti kapcsolatot is megteremtette – mondta Markó Béla. A szintén jelen levő Makovecz Imre építész elmondta: Kós Károly fiatal építész volt, amikor az első világháború után dönteni kellett: elmegy nyugatra, vagy visszajön a Varjúvárhoz. – Ő akkor úgy döntött, hazajön az utolsó, vagonok nélküli mozdonyon. Építészeti karrierje ekkor ért véget, mert neki fontosabb volt a haza, mint bármi más – magyarázta. Sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: nagyon örül annak, hogy Nagyszebenben köszöntheti az István, a király rockopera előadóművészeit. Incze Ildikó Magyarországon élő színművésznő A szeretők című előadására hívta meg az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Kós Károly-nappal folytatódott a Magyar Hét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./2007. szeptember 28.Sajátos tiltakozási módszert választottak a Szilágy megyei Diósad lakói, miután a megyei tanfelügyelőség úgy döntött, gyereklétszám miatt bezárja az 1–8. osztályos magyar általános iskola kapuit. A községi iskolában tanuló húsz diáknak a településtől 6 kilométerre fekvő Goroszlón kellene elkezdenie az új tanévet, azonban a szülők nem engedik a gyerekeiket iskolába az önkormányzat által biztosított kisbusszal. Tiltakozásukat Haraklány községközpont tanácstestületének két RMDSZ-es diósadi képviselője is támogatja. Andrei Todea Szilágy megyei prefektus elfogadhatatlannak tartja a diósadiak tiltakozását. Baczó András tanácsos elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyereklétszámra hivatkozva újabb magyar iskolát zárnak be. „Miért járjanak a gyerekeink a szomszéd településre, amikor nálunk is van iskola? Szilágy megyében kilenc általános iskolát szüntettek meg, nekünk a mi magyar iskolánk fáj” – szögezte le a tanácsos, aki pontosította A diósadiak tiltakozása ellen foglalt állást Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. /Gyergyai Csaba: Bezárták a diósadiak magyar iskoláját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./2015. december 2.Harangszentelés az unitárius templombanAdvent első vasárnapján ünnepélyes keretek között szentelték fel Marosvásárhelyen a Bolyai téri Unitárius Egyházközség két új harangját. A közösség régi vágyát – méltóságteljesen zengő harangokat – a hívek adományából egy év leforgása alatt sikerült megvalósítaniuk. Az egyházközség életében rendkívül fontos eseményen Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hirdetett igét, aki negyven éve lelkipásztorként szolgálta a Bolyai téri unitárius gyülekezetet. Mint hangsúlyozta, bár hetven évig csak lélekharangok szóltak, és hiányzott Isten hívogató szava, a harangszó, a közösség kitartóan és időre érkezett az istentiszteletekre. Kellenek az új harangok – szerepük a legrégebbi időktől a hívek közösségbe hívogatása, a halottak elsiratása, a villámok elhárítása volt – melyek birtokában templomosabbá válik a templom – hangsúlyozta az egyházi elöljáró. "Világosságra vágyunk, de sötétségben tapogatózunk. A gyülekezet közösségében a közös zsoltáréneklés, imádkozás jelenti a fényt, a karácsonyra való ráhangolódást. Ha a sorok meggyérülnek is, a közösség nagyobbat lép és többet tesz a megmaradásért" – hangzott el az igehirdetés során. Az európai kereszténység útvesztőjére és a magyarság zsákutcába jutására is utalva a Kolozsvárról érkezett püspök beszédében kiemelte a helyi hívek önfeláldozó, közösségépítő munkáját, megáldotta a gyülekezetet és felszentelte a szeptemberben felszerelt harangokat. Az ünnepség a vallásórás gyerekek műsorával vette kezdetét, melynek színvonalát a Tiberius vonósnégyes, illetve a Művészeti Egyetem hallgatóinak –Bereczki Klára és Lőrinczi Lehel – orgonajátéka emelte. Trózner Kincső énekművész hangja Tiberius vonósnégyes zenei kíséretével töltötte be a zsúfolásig telt templombelsőt. Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművésznő Szemlér Ferenc Karácsonyra című versét adta elő, amely közvetlenségével, előadó- művészetének gazdag érzelmi hozzáállásával az adventi várakozás hangulatát fokozta a neogótikus stílusú Isten hajlékában. "Amit az Úristen adott, azt nem vehetik el" – hangzott el az egyházi elöljárók részéről a gyerekek és előadóművészek műsorának méltatásaképp. Amint Nagy László, a Bolyai téri unitárius egyházközség lelkipásztora elmondta, a templom is egyetlen év alatt – 1929–1930 között – épült fel a marosszentkirályi egyházi birtok értékesítéséből, Dersi János támogatásával, illetve a hívek adományából. Az 1930-ban felszentelt unitárius templomot akkor anyagi okokból nem sikerült haranggal ellátni, ami végül hetven évig váratott magára. 2000-ben, a templomfelújítás során, felmerült a harangszerzés ötlete. Hajdúszoboszlóról rendelték meg azt a két réselt palástú, alumíniumötvözetből előállított harangot, amit a templom fennállásának hetvenedik évfordulójára szereltek fel ezelőtt tizenöt évvel. Mivel nem volt megfelelő a hangzásuk, a hívekben megérett az elhatározás, hogy a templom méreteihez és összetartó közösségéhez méltó harangra cseréljék az anyaországi képzőművészek által szabadalmaztatott harangokat. Tavaly, az őszi hálaadás napján kihirdették az adományozás megkezdését, mint egyetlen lehetőséget a harang árának összegyűjtésére. A lelkipásztor szerint is hihetetlen módon, csupán egy év leforgása alatt, a tervüket megvalósíthatták. Az összeg mértéke nem elhanyagolandó, ugyanis a székelyudvarhelyi Lázár Imre mérnök öntödéjében készült 210 kg-os nagy harang ára 4961 euróba került, míg a 135 kg-os kis harangot 3348 euróért kivitelezték. A keményfa- állványokhoz szükséges faanyagot a sáromberki Zima Ferenc vállalkozó adományozta, a harangállványt Barla Attila tervezte, a harangokat pedig a szatmári Deák László mérnök villamosította. Az egyházközség lelkipásztora köszönetét fejezte ki az adakozó híveknek, mindazoknak, akik anyagilag vagy fizikailag hozzájárultak ahhoz, hogy a Bolyai téri unitárius templom tornyából messze zengő hangon, méltóságteljesen csengő- bongó új harangok hívogató szava töltse be a teret. Szer Pálosy Piroska Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 27.Pezsgőcímke, iránytű és 120 éves táncrend az EKE-múzeumbanVirtuális kirándulók az 1902-es Mátyás-házi múzeum utódintézményében Hatalmas szervezet volt az 1891-ben alakult Erdélyrészi Kárpát Egyesület (EKE) még száz évvel ezelőtt is. Aki ebben kételkedne, azt is meggyőzi az országos EKE által a tagszervezetek közös projektjeként létrehozott virtuális múzeum emlékgyűjteménye. 1948-as megszűnéséig az egyesület tömeges kirándulásokon kutatta fel a közeli és távolabbi látnivalókat, tagjai barlangokat fedeztek fel, kerékpártúrákra mentek, de számtalan bált is szervezett – erős közösséget épített. Úgy gondoljuk, hogy napjainkban a kommunikáció, a PR, a reklám sose látott magaslatokban szárnyal, ezzel szemben a múzeum fotóit nézegetve rádöbennünk, hogy bizony 1900-ban is tudták az elődeink, hogy „mitől döglik a légy”; hogy a közönséggel kapcsolatot kell tartani, hogy közösséget kell építeni, az EKE-tagságot vonzóvá, státusszimbólummá tenni. És tették ezt munkával, szervezéssel, de akár gyújtós reklámokkal, jelvényekkel, EKE-pezsgővel. Gyönyörű virágkorát élte az Erdélyi Kárpát-Egyesület a boldog békeidők utolsó évtizedeiben. Az erdélyi, a kolozsvári társasági életnek már-már kötelező hozadékát jelentette a kirándulóhelyek, természeti szépségek felfedezése. A téma fontosságát pontosan jelzi, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által 1891-ben létrehozott Erdélyrészi Kárpát-Egyesület (EKE) első elnöke nem kisebb személy volt, mint gróf Bethlen Bálint, „a hazafias eszméknek lelkes, buzgó és kipróbált híve”, akit „a nagy-enyedi választó kerület 1892-ben orsz. képviselővé választott, és e minőségében is minden befolyását egyesületünk érdekében hasznosította. A kormányhoz intézett kéréseinknek ő a szószólója és több ízben küldöttséget is vezetett az egyes szakminiszterekhez. Ennek eredménye, hogy portomentességet élvezünk, hogy a menedékházak építésénél segélyt kapunk és kiadványaink a hatósági könyvtárak részére megrendeltetnek és minden téren érezzük a kormány tagjainak lekötelező támogatását.” Az 1856-ban született gróf Bethlen Bálint „Modora a tagokkal és tisztikarral szemben szíves és megnyerő. Különösen jó hatással van, hogy kirándulások alkalmával a mulatságokban élénk részt vesz. Mint szónok kevés szavú, de gondolatokban tartalmas és kényes helyzetekben is szerencsésen oldja meg a kérdéseket.” Az idézetek az Erdély 1894/5. számából származnak. Az 1892–1948 között megjelent Erdély (amelynek a Szabadság Erdély című melléklete az utóda kíván lenni, de e címre joggal pályázik az 1991 óta kiadott Erdélyi Gyopár is), tehát az EKE turistasági, fürdőügyi és néprajzi folyóiratának teljes digitalizált gyűjteménye egyébként mostantól ismét elérhető megújított tálalásban az erdelyigyopar.ro oldalon. Létrehozása után tíz év alatt az EKE olyannyira megerősödött, hogy 1902. október 12-én Kolozsváron a Mátyás király szülőházban megnyitotta a néprajzi múzeumát, amely később a történelmi körülmények áldozataként végezte. Idén októberben, 115 évvel a 20. század eleji múzeumalapítás után az Erdélyi Kárpát-Egyesület újra múzeumot alapított: a virtuális térben. Ily módon a muzeális darabokat mindenki számára hozzáférhetővé – de legalábbis megtekinthetővé – teszik. „Nem polcokon porosodnak a relikviák, nem tárlókban találhatóak a dokumentumok, hanem a világháló adta lehetőségek mentén bekerülnek mindannyiunk szobájába. Közkincs mostantól az Erdélyi Kárpát-Egyesület és ettől elválaszthatatlanul az erdélyi turistaság történelme, sok kiadvánnyal és tárgyi hagyatékkal.” – olvasható az ekemuzeum.ro honlap beköszöntőjében. Mit láthatunk hát a folyamatos bővítésre váró múzeumban? Igazi kuriózum az EKE 12. báljának táncrendje 1896 februárjából, a Czárán Gyula iránytűjét és barlangász sisakját bemutató fénykép, az aradi Czárán Gyula EKE-osztály zászlója 1932-ből, az EKE-pezsgősüveg címkéje, az EKE-gyújtós, az egyesület által kiadott német nyelvű idegenforgalmi-turista reklámfüzet, báli meghívó 1936-ból, illetve az a fénykép, ahol például Orosz Endre, az EKE főtitkára látható 1930-ban a budapesti turista kongresszus résztvevőivel az Országház lépcsőin. A menüben kiadványok (könyvek, folyóiratok, képeslapok, aprónyomtatványok, oklevelek, igazolványok), relikviák (jelvények, botjelvények, felvarrók, turista személyiségektől származó ereklyék), az EKE-osztályok fotói között lapozhatunk (az utóbbi még az egyes helyi osztályok hozzájárulásával alapos bővítésre vár). Természetesen az anyag mind fényképeken jelenik meg számunkra, az eredeti tárgyak Orosz Endre unokáinak, a Czárán Gyula Alapítványnak, Deák László nagybányai EKE-alelnöknek a birtokát képezik, valamint a Debrecenben élő, de a gyergyói EKE-hez kötődő Nyisztor Miklós magángyűjteményét gazdagítják. A múzeum anyaga a gyűjtők előzetes engedélyével felhasználható, ugyanakkor folyamatos bővítésre vár és számít: ez a múzeum olyan lesz, amilyenné a mai erdélyi utódok tenni tudják. Az 1891–1948 közötti időszak relikviáit továbbra is örömmel fogadják az [email protected] címen. Feltárulkozik a múzeumlátogató előtt az élénk társasági élet, az a nyüzsgő közösség, amelyet maga köré teremtett az EKE, és amelynek sikerült fennmaradnia a Trianon után drasztikusan megváltozott körülmények közepette is, amelyhez alkalmazkodni kellett. Fényképeket láthatunk az EKE forrásligeti, egyeskői, tordai, Nagy-kőhavasi, radnaborbereki menedékházairól, a Lujza-lakról, azaz az EKE turistavendéglőjéről a révi Zichy-barlangnál, de láthatunk kirándulókat kisvasúton, majálisozókat, a hölgyek kalapban, hosszú szoknyában főznek a szabadban. Fényképek rég elporladt épületekről, emberekről. Az ily módon elénk kínálkozó nagyszerűség pedig kiváló biztatást, kapaszkodót jelenthet a mának és a jövőnek. Kerekes Edit / Szabadság (Kolozsvár) 2017. november 14.Megszűnés fenyegeti Máramaros megye egyetlen magyar nyelvű hetilapjátBefektetőt keres, adományokat vár Máramaros megye egyetlen magyar nyelvű lapja, a Bányavidéki Új Szó. A szerkesztőség minden, az újság fennmaradását szívügyének tartó itthoni és külföldön élő magyar segítségére számít. Adományokat vár, befektetőket keres fennmaradásához Máramaros megye egyetlen magyar nyelvű lapja, a Bányavidéki Új Szó. A 29. évfolyamánál tartó hetilap szerkesztősége novemberben felhívást tett közzé, melyben a nehéz anyagi helyzetre hívja fel a figyelmet. A lapot támogató Pro Genius Egyesület felhívással fordul minden jó szándékú, az újság fennmaradását szívügyének tartó itthoni és külföldön élő magyarhoz, magánvállalkozóhoz, politikushoz, egyesülethez, alapítványhoz, politikai párthoz azzal a kéréssel, hogy ötletekkel, illetve lehetőségeihez mérten anyagilag támogassa lapunkat” – olvasható a lap november 3-i számának címoldalán közzétett felhívásban. A Bányavidéki Új Szó sanyarú helyzete a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) hétvégén Kolozsváron tartott szórványnapi találkozójának a napirendjén is szerepelt, ahol Deák László, a lap szerkesztője ismertette a jelenlegi állapotokat. Elmondta, az újság hat éve görgeti magával az állami hatóságoknál felhalmozott adósságát, mely már csak a kamatok miatt is egyre növekszik. Bár a jelenleg 2500 példányban megjelenő újság árát az eddigi 2 lejről 3-ra emelték, és a mintegy 1300 előfizető is egy lejjel többet, 7,5 lejt fizet havonta az olvasnivalóért, a drágítás távolról sem fedezi a hiányt. Pedig Deák László szerint „aprópénzhiányról” van szó, a szerkesztőség immár hat éve azt szeretné, ha helybéli magyar vállalkozó, befektető venné át a lapot, de ezek nem látnak benne üzleti lehetőséget. Az 1990-es évek elején az volt az elképzelés, hogy az akkor megvásárolt nyomdagép révén fogják eltartani az újságot, de napjainkban ez már nem érvényes, ugyanis megváltozott a nyomdatechnika, és a gép elavultnak számít. Deák László szerint a négytagú szerkesztőség által közzétett „kiáltó szónak” máris van eredménye, a felhívás első megjelenése óta eltelt két és fél hét alatt mintegy háromezer lej gyűlt össze. Az összeg csak az aktuális problémák megoldására elég, a fő bajt nem orvosolja, hangsúlyozta. További segítség a Communitas Alapítványtól nyert nyolcezer lejes támogatás, amely elmondása szerint másfél hónapig elég. (A nagybányai lap korábban húszezer lejes normatív támogatást kapott az RMDSZ-es alapítványtól, ez azonban megszűnt, jelenleg csupán a kért pénzösszeg felét hagyták jóvá.) Meg kellene érteni, hogy az újságra még szükség van” – jelentette ki Deák László, aki szerint ha a magyar közösség hagyja megszűnni a bástyaként működő partiumi szórványlapokat, a „pusztulás beáramlik a tömb irányába”. Hangsúlyozta, a lapot azért is meg kell tartani, mivel a térségben nem vált be másik kiadvány, bár a Szatmári Friss Újság szerkesztősége korábban jelentős anyagi befektetéssel megjelentetett egy bányavidéki mellékletet, a várt érdeklődés elmaradása miatt ez másfél év után megszűnt. A lap kiadása mellett a szerkesztőség a fiatal korosztály felé is próbál nyitni, a Bethlen Gábor Alap támogatásával tavaly hozták létre a hírportálként működtetett honlapot, melyet a közeljövőben szintén BGA-s támogatással fejlesztenek. A portál olvasóinak több mint fele a 30-40-es korosztályból kerül ki, míg az idősebbek Deák László szerint a nyomtatott lapot várják, és folyamatosan aggódnak a megszűnéséért. A segíteni akarók lejben a következő számlaszámokra juttathatják el adományaikat: Asociaţia Pro Genius Baia Mare, OTP Bank Romania. RO69 OTPV 3500 0008 0625 RO01, de forintban, euróban és dollárban is elfogadják a segítséget. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-18
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
